Tükröződő pillanatok- Egy esküvői fotós hasznos ötletei 2. rész Miért tart olyan sokáig, egy hónapig, amíg elkészítem egy esküvő fotós anyagát az ifjú pár számára?

 És miért válogatás anyagot adok át, nem pedig az eredeti képeket, azaz a nyersanyagot?

De, kezdjük ott, hogy minek ül a fotós egy hónapig a fotókon?

Nem ül rajtuk, de nekem is van egy folyamatom egy-egy esküvővel kapcsolatban, tehát minden fázisa szükséges. Mivel egy esküvő szerves része vagyok, természetes, hogy rám is hatnak az adott nap érzelmei. Nem azt mondom, olyan, mintha minden alkalmammal kicsit én is férjhez mennék, de megélem, ahogy az ifjú pár és a vendégek is. Pláne, ha ismerős vagy barát esküvőjéről van szó. Az sem titok, hogy volt már olyan, hogy a ceremóniáról ki kellett mennem, hogy abba tudjam hagyni a sírást, hiszen nekem ott fontos dolgom van.

Olyan is volt, hogy ismeretlen volt a menyasszony, mégis vele együtt sírtam végig a szertartást a gépem mögé bújva. Tudom kezelni a helyzeteket, de ha időnként mégis elvisznek az érzelmek, hát akkor vigyenek. Ettől csak még hitelesebb és szebb lesz a sorozatom.

Miután hazaértem az esküvőről, azonnal letöltöm a fotóimat, hogy átfuthassam, mit alkottunk. Amikor ez a része megvan, és látom, hogy szép és nagyon tartalmas emlékeket készítettünk, jön egy pihenési fázis. Kell, hogy eltávolodjak kicsit a történettől és az érzelmektől, azaz ülepedni hagyom. Néhány nap elteltével átnézem részletesen a fotókat, és közben elemzem, de csak fejben. Majd néhány nappal később szép lassan nekiállok válogatni és galériákra bontom, hogy utána könnyebben átlássam, és ne legyen olyan érzésem, hogy egyben kell 6-700 db fotót átvinni a fotóprogramon.

Maga a válogatás a legidőigényesebb és legtöbb figyelmet erre kell szánnom. Minden egyes beállításból, sorozatból ami 5-10 fotó is lehet, kiválasztom a legjobbakat. Képtelenség egyszerre átválogatni mondjuk 3000 fotót, és nem is lenne értelme. Friss fejjel és friss szemekkel lehet csak válogatni, mert így lehet a legjobb fotókat csokorba szedni. Az a cél, hogy csak a legszebb fotókat kapja meg az ifjú pár, és ehhez bizony időre van szükség.

Miután napok alatt átválogattam a több ezer fotót, jön egy minimális retus és korrekció. Arra törekszem, hogy az eredeti fotók minősége alapból kifogástalan legyen, és ne kelljen agyon retusálni, és a színeket állítgatni utólag. Vannak sajnos egy esküvőnek olyan részletei, mint pl. egy ablak nélküli rossz fényekkel megáldott házasságkötő terem, de erről külön egy másik bejegyzésben beszélek.

Szeretem meghagyni egy fotó természetességét, mert sok évvel később, pont a természetessége miatt fogja visszaadni az esküvői élményeit és érzéseit. Amikor kész vagyok egy adott galériával, amiben 30-50 fotó van, akkor e-mailen átküldöm az ifjú párnak. Így már az esküvő után mondjuk 10 nappal láthatják a fotókat, részletekben. Minden nap kapnak tőlem egy darabka emléket, amely megnyugtatja őket, hogy szép fotóik készültek, és látják a folyamatot, hogy mennyi munka van mögötte.

Naponta kapnak egy adag boldogságot, új élményeket, és tapasztalatból mondom, hogy nagyon várják őket. Ettől ez a közös utómunka is izgalmas lesz, és még egy kicsit kinyújtjuk az esküvőt.

Majd a sorozat befejezésével, pedig egyben is átadom a válogatás emlékanyagot, sőt évekig megőrzőm őket, ha esetleg a számítógépük bemondja az unalmast, vagy bármi okból elvesznének a fotók, pótolható legyen.

Egy esküvő nem arról szól, hogy odamegyek, lövöldözők, aztán egy hónap múlva megint előkerülök a kész fotóanyaggal. Ez egy közös folyamat, van eleje, közepe és vége, folyamatosan kapcsolatban vagyok az ifjú párral, és rengeteget beszélgetünk, mindenről!

És a másik kérdés, miért nem adom ki egy fotósorozat nyersanyagát?

Azért, mert egy többezres sorozatban sok olyan fotó van, ami konkrétan nem sikerült jól. Fintorog valaki a fotón, becsukja a szemét, elréved a tekintete valahova máshova, túl hirtelen mozdult valaki, ezért van egy kis elmosódás, valaki éppen belépett vagy kilépett a fotóról, vagy nem jól esett a fény, ahogy terveztük, és sötét lett a fotó, azaz millió oka lehet annak, hogy egy adott kép nem sikerül jól. Illetve egy beállításból, ahogy korábban is mondtam lehet 10-20-30 db, ezekből pedig én tudom kiválasztani a legjobbakat, hiszen ebben én vagyok a szakértő.

Volt már olyan ügyfelem, aki szinte követelte, hogy adjam oda az összes fotót! Küldtem neki válaszként olyan képet, ahol ő pofákat vág és unottan néz ki a fotóból! Az ő érdeke, hogy ilyen képek ne kerüljenek a válogatás galériába.

Képzeld el azt, ha egy esküvő után fognám, és odaadnám az ügyfeleimnek a 3000 db fotót, hogy akkor válogasd ki magadnak. És ő kiválogatna olyan képeket, amelyek konkrétan rosszak, előnytelenek, elmosódottak. Mit mondanának azok az emberek, akik végignézik ezt a válogatást? Azt, hogy a fotós rossz, nem rossz! SZAR! (már bocsánat) ! Nem tud fotózni!

Teljesen normális dolog, hogy több ezer képből a végére lesz 700 válogatott. Ha 700 kép nem elég egy esküvőről, pláne, hogy tartalmas, és változatos, akkor, ha odaadnám az összes képet, az se lenne elég!

A fotózás nem csak arról szól, hogy lövöldözünk, hanem az utómunkáról is, ami tényleg egy hosszú folyamatot, figyelmet igényel, türelmet, pontosságot, alaposságot, és hozzáértést. Amikor pedig az esküvőre készülő pár tudja, hogy mi miért történik, pláne, hogy minden őértük van, akkor türelemmel várják, hogy az első galéria megérkezzen, és amikor mégis csak korábban érkeznek hozzájuk az első fotók, mint ahogy ígértem, akkor hatalmas boldogságot tudok kiváltani belőlük.

Neked is lennének kérdéseid? Írj nekem nyugodtan, beszélgessünk kötetlenül, nagyon szívesen segítek!

Sőt, készítettem egy E-book-ot ESKÖVŐ A-tól Z-ig

Esküvőtervezés és szervezés a fotós sok éves tapasztalatai alapján.

Amennyiben szeretnéd ezt az E-book-ot megkapni, nincs más dolgod, mint írj nekem az info@norapicturestudio.hu címre, és AJÁNDÉKBA küldöm neked! :)

https://www.norapicturestudio.hu/

https://www.facebook.com/norapictures