Ugrás a fő tartalomra

Az igazi profi fotósok útja 2. rész

 


Ha nekem azt mondaná valaki, hogy itt egy fullos műterem, álljak neki modelleket fotózni, leverne a víz és világgá is futnék, mert ehhez meg én nem értek! Az én világom a természet és a természetes fények, maximum egy kis külső vakuval megvilágítva. Nekem ez jön be, illetve így alakult a fotós életem.

Érdekes, hogy én sosem akartam fotós lenni, csak a fotózás érdekelt, és azok a pillanatok, amiket megörökítek, magamnak. Eszemben sem volt, hogy másoknak vagy másokat fogok fotózni. Arra se gondoltam soha, hogy kiállításom lesz, és arra se gondoltam, hogy egyszer a szakmámmá válik. Nyilván én is végeztem fotós iskolát, de akkor én már tíz éve fotóztam, és csak azért végeztem el, hogy ne érje szó a házam elejét. Azért, mert egy idő után már elvárás volt, hogy kimondjam, van róla papírom.


Nagyon sok olyan fotót láttam, amit profi készített, mégsem tetszett. És nagyon sok olyan fotót is láttam már, amit nem profi készített, mégis eszméletlen jó volt. Elárulom a titkot! Van hozzá szemed vagy nincs? Van hozzá érzéked, vagy nincs! Tanulhatsz bármennyit elméletben, meg fotós workshopokon nagy nevű fotósoktól, de ha nincs hozzá érzéked, nem leszel fotós, és nem leszel jó fotós. Csak egy fotós leszel a sok közül, aki megtanul egy sémát, és azt alkalmazza, de ötletei sosem lesznek. Sosem fogja meglátni az emberek igazi arcát, mert nem figyel!



Nem szoktam senki kezébe adni a gépemet, mert az olyan, mint a fogkefém. De nemrég én ajánlottam fel valakinek, hogy lövöldözzön vele kedvére. Sejtettem, hogy jó szeme van a fotózáshoz és kimondottan türelmes ember. Sok fotóját láttam már, amiket telefonnal készített, így kíváncsi voltam, mit hoz ki egy jó kis gépből. Az eredmény: ki se lehetett venni a gépet a kezéből órákig, és olyan jó volt látni, hogy adhattam egy élményt. Neki megszűnt a világ arra a pár órára és teljesen összenőtt a gépemmel. Olyan sorozatot csinált, hogy én se készíthettem volna jobbat.


Jó fotós akkor lesz valaki, ha éveken át csinálja és csinálja. Lefotóz maga körül mindent, és azt utána megnézi egy nagyobb monitoron, ahol látja a hibákat. A fotózásban is a hibákból tanulunk. Ma már könnyű ellenőrizni magunkat, hiszen csak digitális gépeket használunk. Azonnal visszanézhető az alkotás és azonnal lehet korrigálni, egy másik képet készíteni.


Amikor én kezdtem fotózni, 1995-ben, csak filmes gépek voltak még. Na azzal volt igazán lutri megtanulni fotózni. A hibákat csak az előhívatás után láttam, és egy raklap pénzt költöttem el filmekre. Jó pap holtig tanul, a fotózásban is. Több, mint 25 év fotózás után is tanulok mindig valami újat. Mennyi mindent lehet tanulni a fotózás által az emberekről... azt hiszem legközelebb erről fogok írni... van itt téma bőven! 🙂

Nora Smith


info@norapicturestudio.hu 

https://www.facebook.com/norapictures

https://www.norapicturestudio.hu/

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Michelin csillagos vendég séf a konyhában: Egy felejthetetlen élmény a veszprémi Hotel História Malomkertben

  Egy érdekes és különleges élményt szeretnék veletek megosztani. Egy eddig számomra ismeretlen étterem konyhájában történt, ahol egy rendkívül izgalmas eseménynek lehettünk részesei. A Hotel História Malomkertben rendezett Michelin csillagos vacsorát örökíthettem meg a fényképezőgépemmel a konyhából.   K orábban soha nem kértem meg senkit, hogy engedjen be a konyhájába fotózni. Ezért is tekintettem ezt egy nagyon izgalmas kihívásna k. Először is szeretném megköszönni Zsoltinak, a kedves ismerősömnek, hogy közbenjárt ezért a lehetőségért. Azonban fontos kiemelnem, hogy ez sokkal több volt, mint csupán lehetőség. Ez egy felejthetetlen élmény volt. A konyhafotózás mindig is a szívem csücske volt. Egy étterem konyhája viszont nem játszótér, hanem egy komoly hadszíntér. Természetesen a jó értelemben, hiszen szigorú játékszabályok vannak, amiket mindig be kell tartanom, hogy senkit ne zavarjak. Egy hatalmas konyha nekem olyan, mint Alice csoda országban :) Ami...
Megjegyzés küldése
További információk

Közös pillanatok a természet szívében - Egy barátság kezdete a fotózás varázsában

  Néhány nappal ezelőtt, a kicsit hűvös és borongós időjárás ellenére a természetben fotóztunk. És nem csak fotóztunk, hanem egy nagyon jót beszélgettünk Rozival. Több mint 3 órát töltöttünk együtt egy nagyon szép parkban, ahol eleve sok lehetőség van a fotózásra. Személyesen most találkoztunk először, de egy fotózást megelőző, kellemes online beszélgetésen már kiderült, hogy erősen egy követ fújunk, és az életünk különböző állomásai is hasonlóak. Nem hiszek a véletlenekben, így biztosra veszem, hogy Rozi valami Isteni közbenjárás útján került hozzám, és választott engem, több jelentkező fotós közül. A három együtt töltött óra alatt leginkább beszélgettünk, és leginkább Roziról. Természetes, hogy nem fogom kiadni az életét és a titkait, de ahhoz képest, hogy mennyire embert próbáló dolgokat old meg nap, mint nap huszonévesen, csak felnézni tudok rá, és tanulni tőle. Időnként annyira elvitt a beszélgetés, hogy attól tartottam, nem sok fotóanyagunk lesz a végére. ...
Megjegyzés küldése
További információk

Az Arcok Varázslata: Önismeret és érzelmi tükör 2. rész

  Mindenkinek vannak sajátos szavai, ez ok. De, amikor levágod, hogy egy-egy szót vagy kifejezést  túlságosan sokszor használsz, az egy durva szembesülés, és tanulás. Mondhatom önreflexiónak, mert az. És ettől kezdve figyelsz, hogy kevesebbet használd a megszokott kifejezéseket. Nem kell elhagyni, csak csökkenteni a számukat. Tudatosabb leszel!  Bejönnek helyette más szavak, és máris változtál. Változatosabb a szókincsed, igényesebb a stílusod, de mégis te vagy! Formálódsz, tanulsz, és változtatsz.  És akkor térjünk vissza a fotózáshoz és az arcunkhoz Milliószor elmondtam már, és még fogom is, hogy én az a fotós vagyok, aki tudja milyen érzés, amikor valaki nem szereti, ha fénykép készül róla. Ezért tudom az ügyfeleimet érteni, és jól kezelni.  A gyerekkoromból szinte alig van fotóm, és a felnőtt időszakom sem hemzseg a milliónyi rólam készült fényképtől.  Aztán ezt egyszer csak meguntam, és elkezdtem magamat fotózni. Ok, könnyű nekem, van egy jó ...
Megjegyzés küldése
További információk