Ugrás a fő tartalomra

Arc, portré, gyerekek fotózása - a profi fotós segít neked 2. rész

 


Hááát, erről a témáról reggelig tudnék beszélni, de kiemelem a legfontosabb részeit.


Mindegy ki van a képen, ember vagy házi kedvenc, te alkalmazkodsz hozzá, nem pedig fordítva!


A Pistike, figyelj ide rám, hadd készítsek egy jó képet rólad a nagyinak, na ezt felejtsd el! Egy ösztönből jövő mosoly konkrétan egyetlen másodpercig tart! És neked ezt kell! lefotóznod, ezt kell keresned, ezt kell észrevenned, ezt kell kivárnod türelemmel.


A beállítottan, mű fotók ordítanak, hogy kreáltak. A világ pedig a spontán elkapott képekre ugrik.

Akkor fotózz valakit, amikor nem figyel oda, mert így lesz természetes a kép, és így fog másoknak is tetszeni, pláne annak, akiről a fotó készült.


Ne fotózz akkor senkit, amikor eszik, mert végtelenül előnytelen és kiábrándító lesz a végeredmény.


A gyerekek szeretnek pózolni, de ezt még egy kisgyerek is túl tudja tolni, és ettől megint erőltetett lesz a kép. Fotózd őket akkor, amikor játszanak, amikor egyáltalán nem figyelnek rád, hanem a saját világukban vannak elmélyedve.



És ne tegyél ki sehova olyan fotót, ami homályos. Fotózz sokat, és biztosan lesz közte egy olyan, ami tökéletes. A kevesebb pedig mindig több.


Arc fotózása közben semmi másra nem figyelhetsz, csak az arcra. És igen, ezért nehéz telefonnal jó portrét készíteni, mert itt a legtöbb esetben csak lövöldözés történik.


Szerkeszd meg, komponáld meg a képet és akkor fotózz, amikor már csak az arcot kell figyelned. Mikor zárja a szemeit, mikor van nyitva, mikor beszél, mikor figyel valakire, mikor mosolyog, mikor vág pofákat, stb. És ne akkor fotózd, amikor fintorog és pislog.


Ha nem tudsz ráhangolódni az adott arcra, nem tudsz róla jó képet készíteni. Még egyszer elmondom, mert ez a portré titka! Nem a modelled alkalmazkodik hozzád, hanem te hozzá!



Ma már nem működik az, hogy megmondod a modellednek, mit csináljon, hogy álljon, hogy nézzen, mikor húzza ki magát, és hova nézzen, és hogyan!


Kapd el a pillanatot! Azt a pillanatot, amiből csak egy van. Meglátod teljesen más fotókat fogsz készíteni.


Az emberek türelmetlenek, mindent akarnak azonnal! A fotózás nem ilyen dolog. Ide türelemre, figyelemre, és ösztönös reakcióra van szükség. Jó portrét csak ösztönből tudsz készíteni, akkor is, ha nem vagy profi 🙂



Ha van kérdésed a portréfotózással kapcsolatban, akkor írj a poszt alá, és én nagyon szívesen válaszolok rá. Vagy írj nekem üzenetet. Keress bátran!


info@norapicturestudio.hu

https://www.facebook.com/norapictures

https://www.norapicturestudio.hu/



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az Arcok Varázslata: Önismeret és érzelmi tükör 1. rész

  Ismered a saját arcodat? Illetve az arcaidat, mert ha hiszed, ha nem, mindenkinek milliónyi arca van!  Nem kell egy profi fotós ahhoz, hogy megismerd a fintorgásodat, a mosolyodat, amikor nem természetes, és azt a mosolyt, ami sugárzóan árad belőled. Milliónyi érzelem tükröződik az arcunkon, és a legtöbb ember sose látta magát, amikor grimaszol, vagy hirtelen egy váratlan negatív hatás éri, és ez azonnal kiül az arcára. Lehet, hogy jól tudod leplezni az érzelmeidet, és csak egy pillanatig van az arcodon, amit abban a pillanatban gondolsz és érzel,  de ott van, és ezt mások látják is. És nem az a gond, hogy mások látják, hanem az, hogy te még sosem láttad! Hát nézd meg!  Mesélek egy másik, ám nagyon hasonló dolgot önmagunk megismeréséhez, hogy igazán értsd, miről beszélek, neked!  Könyveim kapcsán ( Nóra, Nóra2, VÁLTOZÁS) több rádió interjúm volt. Amikor az adott stúdióban ültem, és arra koncentráltam, amiket kérdeznek tőlem, nem az járt a fejemben, hogy...

Kétnapos cukrász oktatás Jakabfi Dáviddal az AnnaGrand Hotelben, Balatonfüreden

  Minden vágyam így teljesüljön… Nekem nincs bakácslistám, a szótól is rosszul vagyok. Nekem álmaim, vágyaim, céljaim vannak. Olyan élmények, amelyeknek szeretnék részese lenni, átélni, benne lenni. És soha nem is írtam le őket papírra vagy füzetbe, mert mindig a lelkemben vannak. Gyerekkoromban cukrász AKARTAM lenni, de az élet másképp alakult. Azóta már bőven elvégezhettem volna egy cukrász képzést, mert a szerelem sosem múlt el, sőt, egyre erősebb. Nem vagyok (még) túl jó az édességek készítésében, de a mai napig ez köt le és pihentet a legjobban. Éppen ezért szeretem pörgetni a TikTokot, amikor időm engedi, mert rengeteg jó receptet, ötletet és fortélyt kapok. Gondolom én, az algoritmus éppen ezért dobta elém néhány hónappal ezelőtt Jakabfi Dávid cukrász mester videóit, és nyúltam is a követés gombra. Ezek után pedig rengeteg videóját és live-ját láttam, ami által nem csak a sütik és desszertek látványa, hanem Dávid stílusa is elvitt magával. Nagyon szeretem ahogy a művei...

Önzés és önzetlenség…

  Az elmúlt hetekben ez a kérdés eléggé központi lett az én életemben és másokéban is. Lassan mindegy, hogy mi a kiinduló téma egy beszélgetés kapcsán, a vége valahogy mindig az, hogy sok ember NEM önzetlenül segít, támogat, ajándékoz meg valakit, hanem azért, mert előre tudja, hogy ezért majd (el)vár dolgokat, sőt tovább megyek… valahol megvegyen embereket, hogy aztán ezt a segítséget, ajándékot, lehetőséget amit nyújtott ( és neki konkrétan nem került semmibe) többszörösen behajtsa. Fene tudja, én az a típus vagyok, aki azért segít, támogat, ajándékoz, mert örömet szeretnék szerezni, mert lehetőségem van másoknak segíteni. Nem azt nézem, hogy mit kapok cserébe, hanem csak azt látom, hogy adtam és ez elsősorban nekem esik jól. Nincs mögötte hátsó szándék. Eddigi életem során vajmi kevés olyan emberrel vagy helyzettel találkoztam, ami tiszta volt és mélységesen önzetlen. Régóta tapasztalom az érzelmi zsarolást, feltételekhez kötött jótéteményeket, ezért nagyon ham...