Ugrás a fő tartalomra

Önzés és önzetlenség…

 




Az elmúlt hetekben ez a kérdés eléggé központi lett az én életemben és másokéban is.


Lassan mindegy, hogy mi a kiinduló téma egy beszélgetés kapcsán, a vége valahogy mindig az, hogy sok ember NEM önzetlenül segít, támogat, ajándékoz meg valakit, hanem azért, mert előre tudja, hogy ezért majd (el)vár dolgokat, sőt tovább megyek… valahol megvegyen embereket, hogy aztán ezt a segítséget, ajándékot, lehetőséget amit nyújtott ( és neki konkrétan nem került semmibe) többszörösen behajtsa.


Fene tudja, én az a típus vagyok, aki azért segít, támogat, ajándékoz, mert örömet szeretnék szerezni, mert lehetőségem van másoknak segíteni. Nem azt nézem, hogy mit kapok cserébe, hanem csak azt látom, hogy adtam és ez elsősorban nekem esik jól. Nincs mögötte hátsó szándék.


Eddigi életem során vajmi kevés olyan emberrel vagy helyzettel találkoztam, ami tiszta volt és mélységesen önzetlen. Régóta tapasztalom az érzelmi zsarolást, feltételekhez kötött jótéteményeket, ezért nagyon hamar kiszúrom, amikor valaki taktikából akar segíteni, támogatni, adni.



Nem is vagyok hozzászokva, hogy olyan hatalmas jó dolgokat elfogadjak másoktól, mert előre tudom, hogy a színfalak mögött mi rejtőzik, és inkább kedvesen visszautasítom, minthogy belemenjek egy számomra előnytelen, kihasználó, és lehúzó energiába és spirálba.


De basszus, hiába szemfüles az ember, mégis előfordul, hogy elfogad valamit, és aztán hamar rá is jön, hogy hopp, ez egy csapda volt!


Biztosra veszem, hogy mindeniknek volt ilyen kellemetlen élménye. És ilyenkor jön az, hogy túllépsz az ajándékon, segítségen, támogatáson, és húzol egy erős határt, és a manipulációra, kihasználásra nemet mondasz!



Ebből persze az lesz, hogy hálátlan vagy, és szép lassan kiesel a pixisből. Ilyenkor lesz az, hogy a hátad mögött azt mondják, nem voltál hálás, visszaéltél, és kár volt téged támogatni, segíteni, megajándékozni. Pedig nem is kértél SEMMIT!


2024-ben tényleg arról beszélünk, hogy ha adsz, akkor adj önzetlenül, vagy ne adj! Ne vegyél meg embereket, ne manipuláld őket, ne használd őket, és ne ítéld meg őket, ha nem úgy táncolnak, ahogy te fütyülsz!

Ha adsz, adj azért, mert megteheted, és neked jól esik, amikor a másik arcán az örömöt látod. Elégedj már meg azzal, hogy valaki mást boldoggá tettél, vagy megkönnyítetted az életét. Ne használj (ki) senkit! Ne fitogtasd a hatalmadat! Eleve nincs hatalma senkinek, mert mindannyian emberek vagyunk, nem pedig felsőbbrendűek!


Neked erről mi a véleményed?

info@norapicturestudio.hu

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kétnapos cukrász oktatás Jakabfi Dáviddal az AnnaGrand Hotelben, Balatonfüreden

  Minden vágyam így teljesüljön… Nekem nincs bakácslistám, a szótól is rosszul vagyok. Nekem álmaim, vágyaim, céljaim vannak. Olyan élmények, amelyeknek szeretnék részese lenni, átélni, benne lenni. És soha nem is írtam le őket papírra vagy füzetbe, mert mindig a lelkemben vannak. Gyerekkoromban cukrász AKARTAM lenni, de az élet másképp alakult. Azóta már bőven elvégezhettem volna egy cukrász képzést, mert a szerelem sosem múlt el, sőt, egyre erősebb. Nem vagyok (még) túl jó az édességek készítésében, de a mai napig ez köt le és pihentet a legjobban. Éppen ezért szeretem pörgetni a TikTokot, amikor időm engedi, mert rengeteg jó receptet, ötletet és fortélyt kapok. Gondolom én, az algoritmus éppen ezért dobta elém néhány hónappal ezelőtt Jakabfi Dávid cukrász mester videóit, és nyúltam is a követés gombra. Ezek után pedig rengeteg videóját és live-ját láttam, ami által nem csak a sütik és desszertek látványa, hanem Dávid stílusa is elvitt magával. Nagyon szeretem ahogy a művei...

Az Arcok Varázslata: Önismeret és érzelmi tükör 1. rész

  Ismered a saját arcodat? Illetve az arcaidat, mert ha hiszed, ha nem, mindenkinek milliónyi arca van!  Nem kell egy profi fotós ahhoz, hogy megismerd a fintorgásodat, a mosolyodat, amikor nem természetes, és azt a mosolyt, ami sugárzóan árad belőled. Milliónyi érzelem tükröződik az arcunkon, és a legtöbb ember sose látta magát, amikor grimaszol, vagy hirtelen egy váratlan negatív hatás éri, és ez azonnal kiül az arcára. Lehet, hogy jól tudod leplezni az érzelmeidet, és csak egy pillanatig van az arcodon, amit abban a pillanatban gondolsz és érzel,  de ott van, és ezt mások látják is. És nem az a gond, hogy mások látják, hanem az, hogy te még sosem láttad! Hát nézd meg!  Mesélek egy másik, ám nagyon hasonló dolgot önmagunk megismeréséhez, hogy igazán értsd, miről beszélek, neked!  Könyveim kapcsán ( Nóra, Nóra2, VÁLTOZÁS) több rádió interjúm volt. Amikor az adott stúdióban ültem, és arra koncentráltam, amiket kérdeznek tőlem, nem az járt a fejemben, hogy...

Közös pillanatok a természet szívében - Egy barátság kezdete a fotózás varázsában

  Néhány nappal ezelőtt, a kicsit hűvös és borongós időjárás ellenére a természetben fotóztunk. És nem csak fotóztunk, hanem egy nagyon jót beszélgettünk Rozival. Több mint 3 órát töltöttünk együtt egy nagyon szép parkban, ahol eleve sok lehetőség van a fotózásra. Személyesen most találkoztunk először, de egy fotózást megelőző, kellemes online beszélgetésen már kiderült, hogy erősen egy követ fújunk, és az életünk különböző állomásai is hasonlóak. Nem hiszek a véletlenekben, így biztosra veszem, hogy Rozi valami Isteni közbenjárás útján került hozzám, és választott engem, több jelentkező fotós közül. A három együtt töltött óra alatt leginkább beszélgettünk, és leginkább Roziról. Természetes, hogy nem fogom kiadni az életét és a titkait, de ahhoz képest, hogy mennyire embert próbáló dolgokat old meg nap, mint nap huszonévesen, csak felnézni tudok rá, és tanulni tőle. Időnként annyira elvitt a beszélgetés, hogy attól tartottam, nem sok fotóanyagunk lesz a végére. ...