Ugrás a fő tartalomra

Önzés és önzetlenség…

 




Az elmúlt hetekben ez a kérdés eléggé központi lett az én életemben és másokéban is.


Lassan mindegy, hogy mi a kiinduló téma egy beszélgetés kapcsán, a vége valahogy mindig az, hogy sok ember NEM önzetlenül segít, támogat, ajándékoz meg valakit, hanem azért, mert előre tudja, hogy ezért majd (el)vár dolgokat, sőt tovább megyek… valahol megvegyen embereket, hogy aztán ezt a segítséget, ajándékot, lehetőséget amit nyújtott ( és neki konkrétan nem került semmibe) többszörösen behajtsa.


Fene tudja, én az a típus vagyok, aki azért segít, támogat, ajándékoz, mert örömet szeretnék szerezni, mert lehetőségem van másoknak segíteni. Nem azt nézem, hogy mit kapok cserébe, hanem csak azt látom, hogy adtam és ez elsősorban nekem esik jól. Nincs mögötte hátsó szándék.


Eddigi életem során vajmi kevés olyan emberrel vagy helyzettel találkoztam, ami tiszta volt és mélységesen önzetlen. Régóta tapasztalom az érzelmi zsarolást, feltételekhez kötött jótéteményeket, ezért nagyon hamar kiszúrom, amikor valaki taktikából akar segíteni, támogatni, adni.



Nem is vagyok hozzászokva, hogy olyan hatalmas jó dolgokat elfogadjak másoktól, mert előre tudom, hogy a színfalak mögött mi rejtőzik, és inkább kedvesen visszautasítom, minthogy belemenjek egy számomra előnytelen, kihasználó, és lehúzó energiába és spirálba.


De basszus, hiába szemfüles az ember, mégis előfordul, hogy elfogad valamit, és aztán hamar rá is jön, hogy hopp, ez egy csapda volt!


Biztosra veszem, hogy mindeniknek volt ilyen kellemetlen élménye. És ilyenkor jön az, hogy túllépsz az ajándékon, segítségen, támogatáson, és húzol egy erős határt, és a manipulációra, kihasználásra nemet mondasz!



Ebből persze az lesz, hogy hálátlan vagy, és szép lassan kiesel a pixisből. Ilyenkor lesz az, hogy a hátad mögött azt mondják, nem voltál hálás, visszaéltél, és kár volt téged támogatni, segíteni, megajándékozni. Pedig nem is kértél SEMMIT!


2024-ben tényleg arról beszélünk, hogy ha adsz, akkor adj önzetlenül, vagy ne adj! Ne vegyél meg embereket, ne manipuláld őket, ne használd őket, és ne ítéld meg őket, ha nem úgy táncolnak, ahogy te fütyülsz!

Ha adsz, adj azért, mert megteheted, és neked jól esik, amikor a másik arcán az örömöt látod. Elégedj már meg azzal, hogy valaki mást boldoggá tettél, vagy megkönnyítetted az életét. Ne használj (ki) senkit! Ne fitogtasd a hatalmadat! Eleve nincs hatalma senkinek, mert mindannyian emberek vagyunk, nem pedig felsőbbrendűek!


Neked erről mi a véleményed?

info@norapicturestudio.hu

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kétnapos cukrász oktatás Jakabfi Dáviddal az AnnaGrand Hotelben, Balatonfüreden

  Minden vágyam így teljesüljön… Nekem nincs bakácslistám, a szótól is rosszul vagyok. Nekem álmaim, vágyaim, céljaim vannak. Olyan élmények, amelyeknek szeretnék részese lenni, átélni, benne lenni. És soha nem is írtam le őket papírra vagy füzetbe, mert mindig a lelkemben vannak. Gyerekkoromban cukrász AKARTAM lenni, de az élet másképp alakult. Azóta már bőven elvégezhettem volna egy cukrász képzést, mert a szerelem sosem múlt el, sőt, egyre erősebb. Nem vagyok (még) túl jó az édességek készítésében, de a mai napig ez köt le és pihentet a legjobban. Éppen ezért szeretem pörgetni a TikTokot, amikor időm engedi, mert rengeteg jó receptet, ötletet és fortélyt kapok. Gondolom én, az algoritmus éppen ezért dobta elém néhány hónappal ezelőtt Jakabfi Dávid cukrász mester videóit, és nyúltam is a követés gombra. Ezek után pedig rengeteg videóját és live-ját láttam, ami által nem csak a sütik és desszertek látványa, hanem Dávid stílusa is elvitt magával. Nagyon szeretem ahogy a művei...

Michelin csillagos vendég séf a konyhában: Egy felejthetetlen élmény a veszprémi Hotel História Malomkertben

  Egy érdekes és különleges élményt szeretnék veletek megosztani. Egy eddig számomra ismeretlen étterem konyhájában történt, ahol egy rendkívül izgalmas eseménynek lehettünk részesei. A Hotel História Malomkertben rendezett Michelin csillagos vacsorát örökíthettem meg a fényképezőgépemmel a konyhából.   K orábban soha nem kértem meg senkit, hogy engedjen be a konyhájába fotózni. Ezért is tekintettem ezt egy nagyon izgalmas kihívásna k. Először is szeretném megköszönni Zsoltinak, a kedves ismerősömnek, hogy közbenjárt ezért a lehetőségért. Azonban fontos kiemelnem, hogy ez sokkal több volt, mint csupán lehetőség. Ez egy felejthetetlen élmény volt. A konyhafotózás mindig is a szívem csücske volt. Egy étterem konyhája viszont nem játszótér, hanem egy komoly hadszíntér. Természetesen a jó értelemben, hiszen szigorú játékszabályok vannak, amiket mindig be kell tartanom, hogy senkit ne zavarjak. Egy hatalmas konyha nekem olyan, mint Alice csoda országban :) Ami...

Szarul vagy, de szeretnél jól, vagy legalább jobban lenni?

  Az elmúlt hetekben, hónapokban történt veled olyan dolog, megpróbáltatás, nehéz helyzetek, feladatok, melyek súlya alatt lassan összeroppansz? Vágynál arra, hogy valaki őszintén rád figyeljen, meghallgasson és átérezze az érzéseidet, fájdalmaidat, és legalább egy kis időre kizökkentsen téged, hogy jól legyél, élményeid legyenek és letehess a mázsás súlyaidból? Akkor itt vagyok, rám számíthatsz! Több, mint 25 éve fotózom az embereket, írtam eddig 3 önismereti könyvet, és segítő, támogató szakember is vagyok. Milliónyi szar, és fájdalmas helyzetet éltem már meg, és jöttem ki belőlük, leginkább egyedül. Több terápiát és lelki szakembert vettem már igénybe, és teszem ezt folyamatosan a mai napig. Remek hallgatóság tudok lenni, és csendben, figyelmesen hallgatlak végig. Nem tolom rád a saját dolgaimat, de érzékelni fogod, hogy a végletekig érteni és érezni fogom a szavaidat. Segítő szakemberként tudom, hogy milyen kérdésekkel tudlak téged támogatni és kizökke...