Ugrás a fő tartalomra

Önzés és önzetlenség…

 




Az elmúlt hetekben ez a kérdés eléggé központi lett az én életemben és másokéban is.


Lassan mindegy, hogy mi a kiinduló téma egy beszélgetés kapcsán, a vége valahogy mindig az, hogy sok ember NEM önzetlenül segít, támogat, ajándékoz meg valakit, hanem azért, mert előre tudja, hogy ezért majd (el)vár dolgokat, sőt tovább megyek… valahol megvegyen embereket, hogy aztán ezt a segítséget, ajándékot, lehetőséget amit nyújtott ( és neki konkrétan nem került semmibe) többszörösen behajtsa.


Fene tudja, én az a típus vagyok, aki azért segít, támogat, ajándékoz, mert örömet szeretnék szerezni, mert lehetőségem van másoknak segíteni. Nem azt nézem, hogy mit kapok cserébe, hanem csak azt látom, hogy adtam és ez elsősorban nekem esik jól. Nincs mögötte hátsó szándék.


Eddigi életem során vajmi kevés olyan emberrel vagy helyzettel találkoztam, ami tiszta volt és mélységesen önzetlen. Régóta tapasztalom az érzelmi zsarolást, feltételekhez kötött jótéteményeket, ezért nagyon hamar kiszúrom, amikor valaki taktikából akar segíteni, támogatni, adni.



Nem is vagyok hozzászokva, hogy olyan hatalmas jó dolgokat elfogadjak másoktól, mert előre tudom, hogy a színfalak mögött mi rejtőzik, és inkább kedvesen visszautasítom, minthogy belemenjek egy számomra előnytelen, kihasználó, és lehúzó energiába és spirálba.


De basszus, hiába szemfüles az ember, mégis előfordul, hogy elfogad valamit, és aztán hamar rá is jön, hogy hopp, ez egy csapda volt!


Biztosra veszem, hogy mindeniknek volt ilyen kellemetlen élménye. És ilyenkor jön az, hogy túllépsz az ajándékon, segítségen, támogatáson, és húzol egy erős határt, és a manipulációra, kihasználásra nemet mondasz!



Ebből persze az lesz, hogy hálátlan vagy, és szép lassan kiesel a pixisből. Ilyenkor lesz az, hogy a hátad mögött azt mondják, nem voltál hálás, visszaéltél, és kár volt téged támogatni, segíteni, megajándékozni. Pedig nem is kértél SEMMIT!


2024-ben tényleg arról beszélünk, hogy ha adsz, akkor adj önzetlenül, vagy ne adj! Ne vegyél meg embereket, ne manipuláld őket, ne használd őket, és ne ítéld meg őket, ha nem úgy táncolnak, ahogy te fütyülsz!

Ha adsz, adj azért, mert megteheted, és neked jól esik, amikor a másik arcán az örömöt látod. Elégedj már meg azzal, hogy valaki mást boldoggá tettél, vagy megkönnyítetted az életét. Ne használj (ki) senkit! Ne fitogtasd a hatalmadat! Eleve nincs hatalma senkinek, mert mindannyian emberek vagyunk, nem pedig felsőbbrendűek!


Neked erről mi a véleményed?

info@norapicturestudio.hu

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Michelin csillagos vendég séf a konyhában: Egy felejthetetlen élmény a veszprémi Hotel História Malomkertben

  Egy érdekes és különleges élményt szeretnék veletek megosztani. Egy eddig számomra ismeretlen étterem konyhájában történt, ahol egy rendkívül izgalmas eseménynek lehettünk részesei. A Hotel História Malomkertben rendezett Michelin csillagos vacsorát örökíthettem meg a fényképezőgépemmel a konyhából.   K orábban soha nem kértem meg senkit, hogy engedjen be a konyhájába fotózni. Ezért is tekintettem ezt egy nagyon izgalmas kihívásna k. Először is szeretném megköszönni Zsoltinak, a kedves ismerősömnek, hogy közbenjárt ezért a lehetőségért. Azonban fontos kiemelnem, hogy ez sokkal több volt, mint csupán lehetőség. Ez egy felejthetetlen élmény volt. A konyhafotózás mindig is a szívem csücske volt. Egy étterem konyhája viszont nem játszótér, hanem egy komoly hadszíntér. Természetesen a jó értelemben, hiszen szigorú játékszabályok vannak, amiket mindig be kell tartanom, hogy senkit ne zavarjak. Egy hatalmas konyha nekem olyan, mint Alice csoda országban :) Ami...

Közös pillanatok a természet szívében - Egy barátság kezdete a fotózás varázsában

  Néhány nappal ezelőtt, a kicsit hűvös és borongós időjárás ellenére a természetben fotóztunk. És nem csak fotóztunk, hanem egy nagyon jót beszélgettünk Rozival. Több mint 3 órát töltöttünk együtt egy nagyon szép parkban, ahol eleve sok lehetőség van a fotózásra. Személyesen most találkoztunk először, de egy fotózást megelőző, kellemes online beszélgetésen már kiderült, hogy erősen egy követ fújunk, és az életünk különböző állomásai is hasonlóak. Nem hiszek a véletlenekben, így biztosra veszem, hogy Rozi valami Isteni közbenjárás útján került hozzám, és választott engem, több jelentkező fotós közül. A három együtt töltött óra alatt leginkább beszélgettünk, és leginkább Roziról. Természetes, hogy nem fogom kiadni az életét és a titkait, de ahhoz képest, hogy mennyire embert próbáló dolgokat old meg nap, mint nap huszonévesen, csak felnézni tudok rá, és tanulni tőle. Időnként annyira elvitt a beszélgetés, hogy attól tartottam, nem sok fotóanyagunk lesz a végére. ...

Az Arcok Varázslata: Önismeret és érzelmi tükör 2. rész

  Mindenkinek vannak sajátos szavai, ez ok. De, amikor levágod, hogy egy-egy szót vagy kifejezést  túlságosan sokszor használsz, az egy durva szembesülés, és tanulás. Mondhatom önreflexiónak, mert az. És ettől kezdve figyelsz, hogy kevesebbet használd a megszokott kifejezéseket. Nem kell elhagyni, csak csökkenteni a számukat. Tudatosabb leszel!  Bejönnek helyette más szavak, és máris változtál. Változatosabb a szókincsed, igényesebb a stílusod, de mégis te vagy! Formálódsz, tanulsz, és változtatsz.  És akkor térjünk vissza a fotózáshoz és az arcunkhoz Milliószor elmondtam már, és még fogom is, hogy én az a fotós vagyok, aki tudja milyen érzés, amikor valaki nem szereti, ha fénykép készül róla. Ezért tudom az ügyfeleimet érteni, és jól kezelni.  A gyerekkoromból szinte alig van fotóm, és a felnőtt időszakom sem hemzseg a milliónyi rólam készült fényképtől.  Aztán ezt egyszer csak meguntam, és elkezdtem magamat fotózni. Ok, könnyű nekem, van egy jó ...