Ugrás a fő tartalomra

Közös pillanatok a természet szívében - Egy barátság kezdete a fotózás varázsában

 



Néhány nappal ezelőtt, a kicsit hűvös és borongós időjárás ellenére a természetben fotóztunk.


És nem csak fotóztunk, hanem egy nagyon jót beszélgettünk Rozival. Több mint 3 órát töltöttünk együtt egy nagyon szép parkban, ahol eleve sok lehetőség van a fotózásra. Személyesen most találkoztunk először, de egy fotózást megelőző, kellemes online beszélgetésen már kiderült, hogy erősen egy követ fújunk, és az életünk különböző állomásai is hasonlóak.



Nem hiszek a véletlenekben, így biztosra veszem, hogy Rozi valami Isteni közbenjárás útján került hozzám, és választott engem, több jelentkező fotós közül.


A három együtt töltött óra alatt leginkább beszélgettünk, és leginkább Roziról. Természetes, hogy nem fogom kiadni az életét és a titkait, de ahhoz képest, hogy mennyire embert próbáló dolgokat old meg nap, mint nap huszonévesen, csak felnézni tudok rá, és tanulni tőle.


Időnként annyira elvitt a beszélgetés, hogy attól tartottam, nem sok fotóanyagunk lesz a végére. De nem így lett! Rengeteg fotót készítettünk, és a válogatás album, amit Rozi megkapott tőlem, több, mint 200 db fotót tartalmaz, és igen, változatosra sikerült a sorozat.



Én eddig is hittem, hogy egy szinte idegen emberrel is megtalálom a közös hangot, és nagyon sikeres együttműködést lehet alkotni.


Abban pedig bízom, hogy Rozi kedvet kap, hogy időnként modellt álljon nekem, vagy más olyan szakembernek, aki hozzám hasonlóan látja, hogy millió arca van, és vonzza őt a fényképezőgép :)



Nem kell modellnek lenned ahhoz, hogy rólad is olyan fotósorozat készüljön, ami őszintén te vagy, de közben meg olyan arcaidat látod viszont, amelyeket még lehet, hogy sosem, vagy csak néha egy pillanatra egy tükörben.


Az önszeretet egyik módja, hogy úgy lásd magad, hogy az neked tetszen!


Rozi a fotózásról:




Azért volt jó veled a fotózás, mert közvetlen vagy és nyitott az emberekre. A szemeddel minden kis apró rezdülést és szépet meglátsz. Elfelejtettem mindent ami aznap bántott és azt is elfelejtettem, hogy én vagyok a kamera előtt. Előhoztad belőlem a komoly embert, de a kisgyereket is. Köszönöm. Ilyennek kéne lennie minden fotósnak.


Szeretnél egy hasonlóan egyedi fotósorozatot? 

Keress bátran! 

Kérdéseid lennének? 

Keress bátran!


info@norapicturestudio.hu 

https://www.facebook.com/norapictures

https://www.norapicturestudio.hu/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kétnapos cukrász oktatás Jakabfi Dáviddal az AnnaGrand Hotelben, Balatonfüreden

  Minden vágyam így teljesüljön… Nekem nincs bakácslistám, a szótól is rosszul vagyok. Nekem álmaim, vágyaim, céljaim vannak. Olyan élmények, amelyeknek szeretnék részese lenni, átélni, benne lenni. És soha nem is írtam le őket papírra vagy füzetbe, mert mindig a lelkemben vannak. Gyerekkoromban cukrász AKARTAM lenni, de az élet másképp alakult. Azóta már bőven elvégezhettem volna egy cukrász képzést, mert a szerelem sosem múlt el, sőt, egyre erősebb. Nem vagyok (még) túl jó az édességek készítésében, de a mai napig ez köt le és pihentet a legjobban. Éppen ezért szeretem pörgetni a TikTokot, amikor időm engedi, mert rengeteg jó receptet, ötletet és fortélyt kapok. Gondolom én, az algoritmus éppen ezért dobta elém néhány hónappal ezelőtt Jakabfi Dávid cukrász mester videóit, és nyúltam is a követés gombra. Ezek után pedig rengeteg videóját és live-ját láttam, ami által nem csak a sütik és desszertek látványa, hanem Dávid stílusa is elvitt magával. Nagyon szeretem ahogy a művei...

Michelin csillagos vendég séf a konyhában: Egy felejthetetlen élmény a veszprémi Hotel História Malomkertben

  Egy érdekes és különleges élményt szeretnék veletek megosztani. Egy eddig számomra ismeretlen étterem konyhájában történt, ahol egy rendkívül izgalmas eseménynek lehettünk részesei. A Hotel História Malomkertben rendezett Michelin csillagos vacsorát örökíthettem meg a fényképezőgépemmel a konyhából.   K orábban soha nem kértem meg senkit, hogy engedjen be a konyhájába fotózni. Ezért is tekintettem ezt egy nagyon izgalmas kihívásna k. Először is szeretném megköszönni Zsoltinak, a kedves ismerősömnek, hogy közbenjárt ezért a lehetőségért. Azonban fontos kiemelnem, hogy ez sokkal több volt, mint csupán lehetőség. Ez egy felejthetetlen élmény volt. A konyhafotózás mindig is a szívem csücske volt. Egy étterem konyhája viszont nem játszótér, hanem egy komoly hadszíntér. Természetesen a jó értelemben, hiszen szigorú játékszabályok vannak, amiket mindig be kell tartanom, hogy senkit ne zavarjak. Egy hatalmas konyha nekem olyan, mint Alice csoda országban :) Ami...