Ugrás a fő tartalomra

Az Arcok Varázslata: Önismeret és érzelmi tükör 3. rész

 




Hidd el, a te jólléted nagyon ragadós lesz rájuk is. Akkor tudunk igazán jól lenni, amikor tisztában vagyunk magunkkal. Szar kedved van, akkor engedd meg ezt is, de ne vidd túlzásba. Istenien érzed magad ebben az új ruhában? Akkor ne fogd vissza a ragyogásodat! Engedd szabadjára a FENEVADAT! Ne gondolkodj azon, vajon másoknak tetszik-e, hogy boldog vagy? Sz@rd le!  Csak az számít, hogy te jól érezd magad. Ne akarj mindig megfelelni a világnak. Illetve nem  is  a világnak akarsz te megfelelni, hiszen annak nem is kell. A társadalomnak akarsz megfelelni.  Hát ne tedd! Nem visz sehová! Nem a társadalom éli a te éltedet, hanem TE! Nem a társadalom alakítja ki a te saját világodat, hanem TE! Hiszen a legtöbb időt önmagaddal töltöd, nem a társadalommal! 



Amikor először lett olyan telefonom, amivel szelfit lehetett készíteni, rákattantam az önfotózásra. Nem azért, hogy kipakoljam a netre, hanem azért, hogy lássam magamat. Nem csak a természetes 1,5 másodpercig létező mosolyomat, hanem az összes arcomat. Meg akartam ismerni magamat kívülről is. Látni akartam, hogy néz ki, amikor felkelek reggel és kócos álmos vagyok. Látni akartam a grimaszaimat, a pofa vágásaimat, a haragot, a bánatot, az undort, a kételyt, MINDENT!  És aztán visszanézegettem őket, és vállaltam, hogy mit fog belőlem kiváltani, amikor olyan kép kerül elém, amire azt mondom, húúúúbakker, ilyen a fejem, amikor dühös vagyok? Ilyen a fejem, amikor ronda vagyok? Ilyen a fejem, amikor gyűrött a bőröm?  ÖNELFOGADÁS! Méghozzá magas iskola! Önkontroll, ami nem azt jelenti, hogy innentől kezdve megjátszom magam. Hanem azt jelenti, hogy tudom kordában tartani az érzéseimet, amikor SZÜKSÉGES! De csak akkor amikor szükséges. 



Melyik az előnyös arcod, a bal vagy  a jobb? Neked melyik profilod tetszik? Mit mesélnek a szemeid? Hogy húzódnak fel az izmaid, amikor nevetsz? Amikor szívből hangosan nevetsz? Amikor nyerítesz? Amikor szomorú vagy, amikor haragszol, amikor kétségbe vagy esve, amikor elveszettnek érzed magad, amikor valaki bántott, amikor te bántottál valakit. 

Minden ember otthonában van legalább egy tükör, és úgy kerüli, minden felnőtt, mint macska a forró kását. Tükör nem létezik! Tükör az ellenségünk! Csak tükörbe ne kelljen nézni! Mikor mondtad magadnak utoljára a tükör előtt állva, hogy SZERETLEK!? Mikor volt olyan utoljára, hogy megpusziltad magad a tükörben, azaz a tükröt mikor pusziltad meg utoljára? Elmondom neked, kb. 1,5 éves korodban! És mára azt is elfelejtetted, hogy valaha adtál magadnak puszikat!!! sok puszit a tükörben. 



Miért távolodunk el önmagunktól felnőtt korunkra? Miért érezzük bizonyos dolgokról, hogy az ciki? Miért akarjuk a keményet és felnőttet játszani oly sokszor? Annyira felesleges! Inkább keresd meg magadat. Ott, mélyen belül. Beszélgess a belső éneddel, ő mit szeretne, mire vágyik? Mit tiltasz neki? Mit zársz el? Miért akarsz szinte mindig viselkedni? 

Leélünk egy életet anélkül, hogy igazán önmagunk legyünk. Sőt, a gondolataim most tudom, hogy nagyon sok embertől nagyon távol vannak, és végig se tudja olvasni a bejegyzésemet, mert nem érti, és halálosan idegesíti. Majd ők is eljutnak egyszer ide, ahol most mi vagyunk. És azt is tudom, hogy egyre többen vannak azok, akik pontosan értik az én soraimat, és megerősítem most őket abban, hogy lépjenek egy nagyot előre, és kilépjenek a megszokott világukból, és merjenek mások lenni, mint mások, ÖNMAGUK! 


info@norapicturestudio.hu

https://www.facebook.com/norapictures

https://www.norapicturestudio.hu/






Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Michelin csillagos vendég séf a konyhában: Egy felejthetetlen élmény a veszprémi Hotel História Malomkertben

  Egy érdekes és különleges élményt szeretnék veletek megosztani. Egy eddig számomra ismeretlen étterem konyhájában történt, ahol egy rendkívül izgalmas eseménynek lehettünk részesei. A Hotel História Malomkertben rendezett Michelin csillagos vacsorát örökíthettem meg a fényképezőgépemmel a konyhából.   K orábban soha nem kértem meg senkit, hogy engedjen be a konyhájába fotózni. Ezért is tekintettem ezt egy nagyon izgalmas kihívásna k. Először is szeretném megköszönni Zsoltinak, a kedves ismerősömnek, hogy közbenjárt ezért a lehetőségért. Azonban fontos kiemelnem, hogy ez sokkal több volt, mint csupán lehetőség. Ez egy felejthetetlen élmény volt. A konyhafotózás mindig is a szívem csücske volt. Egy étterem konyhája viszont nem játszótér, hanem egy komoly hadszíntér. Természetesen a jó értelemben, hiszen szigorú játékszabályok vannak, amiket mindig be kell tartanom, hogy senkit ne zavarjak. Egy hatalmas konyha nekem olyan, mint Alice csoda országban :) Ami...
Megjegyzés küldése
További információk

Közös pillanatok a természet szívében - Egy barátság kezdete a fotózás varázsában

  Néhány nappal ezelőtt, a kicsit hűvös és borongós időjárás ellenére a természetben fotóztunk. És nem csak fotóztunk, hanem egy nagyon jót beszélgettünk Rozival. Több mint 3 órát töltöttünk együtt egy nagyon szép parkban, ahol eleve sok lehetőség van a fotózásra. Személyesen most találkoztunk először, de egy fotózást megelőző, kellemes online beszélgetésen már kiderült, hogy erősen egy követ fújunk, és az életünk különböző állomásai is hasonlóak. Nem hiszek a véletlenekben, így biztosra veszem, hogy Rozi valami Isteni közbenjárás útján került hozzám, és választott engem, több jelentkező fotós közül. A három együtt töltött óra alatt leginkább beszélgettünk, és leginkább Roziról. Természetes, hogy nem fogom kiadni az életét és a titkait, de ahhoz képest, hogy mennyire embert próbáló dolgokat old meg nap, mint nap huszonévesen, csak felnézni tudok rá, és tanulni tőle. Időnként annyira elvitt a beszélgetés, hogy attól tartottam, nem sok fotóanyagunk lesz a végére. ...
Megjegyzés küldése
További információk

Az Arcok Varázslata: Önismeret és érzelmi tükör 2. rész

  Mindenkinek vannak sajátos szavai, ez ok. De, amikor levágod, hogy egy-egy szót vagy kifejezést  túlságosan sokszor használsz, az egy durva szembesülés, és tanulás. Mondhatom önreflexiónak, mert az. És ettől kezdve figyelsz, hogy kevesebbet használd a megszokott kifejezéseket. Nem kell elhagyni, csak csökkenteni a számukat. Tudatosabb leszel!  Bejönnek helyette más szavak, és máris változtál. Változatosabb a szókincsed, igényesebb a stílusod, de mégis te vagy! Formálódsz, tanulsz, és változtatsz.  És akkor térjünk vissza a fotózáshoz és az arcunkhoz Milliószor elmondtam már, és még fogom is, hogy én az a fotós vagyok, aki tudja milyen érzés, amikor valaki nem szereti, ha fénykép készül róla. Ezért tudom az ügyfeleimet érteni, és jól kezelni.  A gyerekkoromból szinte alig van fotóm, és a felnőtt időszakom sem hemzseg a milliónyi rólam készült fényképtől.  Aztán ezt egyszer csak meguntam, és elkezdtem magamat fotózni. Ok, könnyű nekem, van egy jó ...
Megjegyzés küldése
További információk