Már jó ideje figyelem a környezetemet és a világ változásait. Tíz évvel ezelőtt, ha valaki a számmisztikáról vagy látókról, meditációról beszélt, részben elítélték, részben kiröhögték. Amikor valaki a felettes énről, az Univerzum törvényeiről vagy Istenről kezdett beszélni, nem volt népszerű, sőt, ellenállást váltott ki. Így azok az emberek, akik számára ezek a dolgok természetes velejárói voltak az életnek, elhallgattak, magukba fordultak, hogy tanulmányozzák és alkalmazzák a tanokat, törvényeket és tapasztalatokat, titokban, a színfalak mögött. Akár Istennel együttműködve.
Eltelt néhány év, és lassan a táborok még élesebben elkülönültek egymástól. Lettek a hívők és a hitetlenek. Az, hogy valaki HISZ, nem azt jelenti, hogy rendszeresen jár misére és szorongatja a Bibliát, hanem hisz valamiben, leginkább önmagában, és az isteni gondviselésben. Az isteni rendben és egyensúlyban.
Az önismeret útján haladva bővíti ismereteit és tapasztalatokat szerez, amelyek segítik őt a fejlődésben. Átlátja az élet összefüggéseit, sokkal magabiztosabb, és teljesebb életet él a szeretet erejével. Természetesen ő is hibázik és átél nehézségeket, de sokkal könnyebben kezeli őket.
A hitetlenek pedig tele vannak kudarcokkal és fájdalommal, keserűséggel, kishitűséggel, hibáztatással, felelősök keresésével. A hit nélkülözése lehetetlenné teszi az életüket, hiszen csak sodródnak egyik napról a másikra.
Az elmúlt időkben hirtelen megugrott a jósdák, asztrológusok, médiumok és terapeuták száma, akik akár regressziós hipnózissal visszavisznek az előző életekbe. Lassan ezek a dolgok mindennapi életünk részévé váltak, annyira, hogy már céges autók is fel vannak matricázva, különféle holisztikus masszázzsal és számmisztikával hirdetve magukat.
Azt mondják, hogy ha egy utasszállító repülőgép zuhanni kezd, még a legnagyobb ateista is hívővé válik a másodperc töredéke alatt.
Az emberek is változnak, akad olyan, aki kifordul önmagából és nem tudja elfogadni, hogy nem tud olyan színvonalon élni, mint korábban, még ha jelenleg sem él rosszul.
Mások viszont megértik a változások lényegét és igyekeznek a legjobbat kihozni ebből az időszakból. A válságos helyzetek a legjobb formánkat hozzák elő belőlünk, hiszen észnél kell lennünk, gyorsnak és kreatívnak kell lennünk, és mindeközben fejlődünk, változnunk, alkalmazkodnunk.
Megtanítanak minket az apró dolgoknak is örülni és értékelni őket, például az áramra, vízre, fűtésre és arra, hogy van mit ennünk, van hol laknunk. Mások megijednek és pánikba esnek, ami a negatív dolgok és történések generálásához vezet, mivel alacsony rezgésszámon élnek.
Vannak azonban olyanok is, akik egy kicsit eltávolodva figyelik a változásokat és objektívebben látják az életet. És járhat ez a pillanat kemény küzdelemmel is, de tudjuk, hogy az eddig elvégzett munka meg fogja hozni a gyümölcsét pontosan akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lesz rá!
Norasmith
Megjegyzések
Megjegyzés küldése