Lazíts!

 

Amikor hét közben nézem az utcákon rohanó embereket, dolgos hangyák jutnak eszembe. Egyik helyről a másikra rohangálnak: munka, ügyintézés, bevásárlás, aztán hazamennek takarítani, mosogatni, sőt még holnapra is vasalnak egy-egy ruhát, és mielőtt észrevennék, már éjjel tizenegy óra van, ideje beleesni az ágyba.

És ez így megy nap mint nap, és izgatottan várják a hétvégét, mintha messiás lenne, mert hétvégén lesz idejük pihenni, de vasárnap este rájönnek, hogy nem, most sem pihentek. Nagyon sok ember él így, túl sok is, és ez nem a pénzről szól!

Néha úgy érzem, hogy manapság az emberek többletfeladatokat vállalnak és nem is azért dolgoznak, hogy többet keressenek, hanem azért, hogy elkerüljék az otthonlétet, hogy büszkén hirdethessék elfoglaltságukat. Következésképpen nincs idejük olyan fontos dolgokra, mint a kapcsolataikra (ha van ilyen), a barátaikra, családjukra, és ami a legfontosabb, magukra.

Az emberek szeretik az elfoglaltságot ürügyként használni arra, hogy valamire ne szánjanak időt. De mint tudjuk, ha folyamatosan ismételünk egy bizonyos helyzetet, előbb-utóbb létrehozzuk azt. Ha folyamatosan ragaszkodom ahhoz, hogy nincs időm, el vagyok foglalva, akkor elfoglalt leszek, de nem biztos, hogy valóban hasznos, amit csinálok, vagy sikereket és eredményeket érek el, vagy egyszerűen csak üres tevékenységekben vagyunk anélkül, hogy bármi konkrét eredményt, sikert vagy célt elértünk volna.

Folyamatosan rohanó társadalomban élünk, és a legtöbben megpróbálnak megfelelni ennek, azt gondolva, hogy ez a megfelelő modell. Úgy gondolják, hogy ha megerőltetik magukat és feszegetik a határaikat, végül megbecsülik őket, vagy magasabb fizetést kapnak. Pedig tudjuk, hogy ez nem így lesz!

De ebből adódóan, az eszeveszett tempójuk és lelkiállapotuk közepette fokozatosan elfelejthetnek ellazulni. Megfeledkeznek arról, hogy időnként el kell távolodniuk a mindennapi életüktől, vissza kell lépniük egy lépést, tágabb perspektívát kell kapniuk, és más szemszögből kell megvizsgálniuk a dolgokat, vagy olyan tevékenységet kell folytatniuk, amely lehetővé teszi új gondolatok és ötletek megjelenését.

Ha valaki mindig feszült és feszült, soha nem fogja igazán úgy látni a dolgokat, ahogy vannak, mert csak egy dologra összpontosít, és nem veszi észre a körülötte zajló apró, de jelentős dolgokat, a megoldásokat, és a kinyíló ajtókat.

Itt válik döntő fontosságúvá az egyensúly megtalálása. Ha megtanuljuk fenntartani az egyensúlyt a kötelezettségeink és a szabadidőnk, valamint az önmagunkkal töltött idő között, sokkal sikeresebbek lehetünk. Meg kell engednünk magunknak a kikapcsolódást, mert ez teret ad új dolgoknak. Tanulj meg lazítani és feltöltődni!

Ami a kikapcsolódást illeti, ez egy személyes utazás, és mindenkinek megvan a maga preferenciája. A meditáció, a zene, a masszázs, a futás, a vezetés, a lazító fürdő, séta, az olvasás vagy a csendes szemlélődés önmagán, mind csodákra képes. Mindenki megtalálhatja azt a relaxációs formát, amelyik a legjobban rezonál neki és a legtöbbet hozza a számára.

Van azonban egy akadályozó erő, amikor a relaxáció gyakorlásáról van szó, ez pedig a bűntudat. Sokan bűntudatot éreznek, amikor arra vágynak, hogy elolvassanak egy könyvet, és azt gondolják, hogy nem érdemlik meg azt az időt, amit magukra fordítanak. Mégis, az ilyen tevékenységek során tapasztalt felüdülés és inspiráció pozitív hatással lehet munkájukra, tanulmányaikra és családi kapcsolataikra, és összességében kiegyensúlyozottabbnak érzik magukat.

Megéri napi egy kis időt fektetni önmagadba, akár csak húsz percet is!

Szép napot! Nóra 

https://www.norapicturestudio.hu/