Ugrás a fő tartalomra

Érzelemmel teli portrék : Az emberi arcok mélyén rejlő titkok

 



Miért szeretek fényképezni? Miért éppen a portréfényképezés?

Igen egyszerű a válasz. Az emberi arc képes egyedül visszatükrözni az összes érzelmet. Minden ki nem mondott szó leolvasható az arcról, ha az ember jól megfigyeli. Én képes vagyok olvasni ezeket az érzelmeket, és úgy megörökíteni, hogy mindenki magára ismerhessen.

Akár 50 év távlatából is felidézhesse az adott pillanatot, amit akkor érzett, amikor a kép készült. Én ezeket a pillanatokat akarom megörökíteni, hogy visszatekintve is azt mondhassa magáról valaki, hogy „de jó csaj voltam” vagy megragadni a most pillanatát és rádöbbenteni, hogy szép, csinos, jó alakú, jóképű, vagány ember, aki éppen az objektívem előtt áll.

Hogy igazán értékes, szeretni való ember vagy és ezt másnak is meg tudod mutatni.



Esetleg, ha már saját családdal jössz, a képeken keresztül is láthatod, hogy milyen jó együtt lenni.

Ez az én hivatásom.

Az elégedett ügyfélnél nincs jobb érzés 🙂

Nóri olyan volt veled a fotózás, hogy észre se vettem. Csak beszélgettünk, röhögtünk, átöltöztem, sminkeltem, megint jókat röhögtünk, és kész volt. És olyan képek születtek, amire nem számítottam! Most úgy érzem, hogy egy jó csaj vagyok! Nagyon köszönöm! 🙂

I.B.


info@norapicturestudio.hu

https://www.facebook.com/norapictures

https://www.norapicturestudio.hu/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Önbizalom Növelése Képkockánként: Fotózás, Ahogy Még Sosem Láttad

  NORAPICTURESTUDIO.HU Igazából mindenki képes arra, hogy a legtermészetesebb módon létezzen egy fényképezőgép előtt. Tudom, erre most sokan felhúzzák a szemöldöküket, hogy ez nem igaz! Pedig hidd el, hogy igen! Csak egy jó fotózást sok minden megelőz. Pl. az, hogy láss magadról olyan fotót, amin valóban tetszel magadnak. Lehet, hogy ez a kép régen készült, de biztosra veszem, hogy mindenkinek van legalább egy kedvenc képe magáról. A legtöbben azt hiszik, hogy a fotózás kínszenvedés és a végeredmény olyan fotók, amiket beteszel a fiókba, hogy soha többé ne lásd. Az én célom, és vágyam pedig az, hogy minél több embernek mutassam meg, hogy mennyire jól mutatnak egy-egy fotón. Egy jó fotó növeli az önbizalmat, nem is kicsit. Akkor is, ha jól vagy magaddal, és akkor is, amikor rosszabb passzban vagy. Nem csak fotózok, hanem figyelek, és teljesen a vendégeimhez idomulok. Mondhatnám úgy is, hogy rájuk kattanok. Fura példát hozok, de érteni fogod! Amikor új fogorvoshoz ...

Önzés és önzetlenség…

  Az elmúlt hetekben ez a kérdés eléggé központi lett az én életemben és másokéban is. Lassan mindegy, hogy mi a kiinduló téma egy beszélgetés kapcsán, a vége valahogy mindig az, hogy sok ember NEM önzetlenül segít, támogat, ajándékoz meg valakit, hanem azért, mert előre tudja, hogy ezért majd (el)vár dolgokat, sőt tovább megyek… valahol megvegyen embereket, hogy aztán ezt a segítséget, ajándékot, lehetőséget amit nyújtott ( és neki konkrétan nem került semmibe) többszörösen behajtsa. Fene tudja, én az a típus vagyok, aki azért segít, támogat, ajándékoz, mert örömet szeretnék szerezni, mert lehetőségem van másoknak segíteni. Nem azt nézem, hogy mit kapok cserébe, hanem csak azt látom, hogy adtam és ez elsősorban nekem esik jól. Nincs mögötte hátsó szándék. Eddigi életem során vajmi kevés olyan emberrel vagy helyzettel találkoztam, ami tiszta volt és mélységesen önzetlen. Régóta tapasztalom az érzelmi zsarolást, feltételekhez kötött jótéteményeket, ezért nagyon ham...

Michelin csillagos vendég séf a konyhában: Egy felejthetetlen élmény a veszprémi Hotel História Malomkertben

  Egy érdekes és különleges élményt szeretnék veletek megosztani. Egy eddig számomra ismeretlen étterem konyhájában történt, ahol egy rendkívül izgalmas eseménynek lehettünk részesei. A Hotel História Malomkertben rendezett Michelin csillagos vacsorát örökíthettem meg a fényképezőgépemmel a konyhából.   K orábban soha nem kértem meg senkit, hogy engedjen be a konyhájába fotózni. Ezért is tekintettem ezt egy nagyon izgalmas kihívásna k. Először is szeretném megköszönni Zsoltinak, a kedves ismerősömnek, hogy közbenjárt ezért a lehetőségért. Azonban fontos kiemelnem, hogy ez sokkal több volt, mint csupán lehetőség. Ez egy felejthetetlen élmény volt. A konyhafotózás mindig is a szívem csücske volt. Egy étterem konyhája viszont nem játszótér, hanem egy komoly hadszíntér. Természetesen a jó értelemben, hiszen szigorú játékszabályok vannak, amiket mindig be kell tartanom, hogy senkit ne zavarjak. Egy hatalmas konyha nekem olyan, mint Alice csoda országban :) Ami...