Ugrás a fő tartalomra

Kipróbáltál már egy raklap terápiát,… de igazából nem jött be egyik sem? Tudod mi az a fototerápia?


 


Tudod mi az a fototerápia?


Képzeld, én se tudtam, míg meg nem alkottam….


Mert ahogy a neten rákerestem erre a kifejezésre, bejött egy olyan információs anyag, ami először elszomorított, hogy basszus, nem én találtam fel a spanyol viaszt! Aztán ahogy olvastam az ismertetőt, rájöttem, hogy a hivatalos fototerápia azt jelenti, hogy az ügyfél válogat vagy fotóz olyan témákat hangulatokat, ami őt valamiért megfogja, és ezt elemzik ki a terapeutával.


Nos ezen a ponton meg is nyugodtam, mert amit én találtam ki, az teljesen más!


Az én fototerápiám arról szól, hogy fotózunk, méghozzá az ügyfelemet, aki egy 3-4 órás tréningre érkezik hozzám a fotóstúdióba. Ez egy egyszemélyes sztori!



Azt hiszem abban egyetértünk, hogy minden ember furcsán, kicsit kínosan, idegenül, mereven érzi magát, amikor belép egy díszletekkel, lámpákkal telepakolt stúdióba. Sőt, talán az az érzés keríti őt hatalmába, hogy áááá, inkább haza akarok menni! Nem komfortos ez a stúdiós hangulat.


Én pedig pont ezt a lelkiállapotot szeretném, szinte azonnal megörökíteni, mert ez lesz a kiindulási állapot. Merev, tartózkodó, esetlen, és akár kínos is.


A welcome fotók elkészítése után pedig következik egy 3-4 órás kettesben eltöltött kellemes tréning, ahol olyan dolgokat fogunk csinálni, és olyan témákról beszélgetünk, ami kizökkenti az ügyfelemet. Elkezdi jól érezni magát, kinyílik, egyre többet nevet, nagy sóhajok kíséretében eltűnnek belőle a feszültségek. És, még a ráncai is kisimulnak.



És ekkor ismét készítünk néhány fotót, amelyek már teljesen más hangulatúak lesznek, mint az érkezéskor. Lazább, szabadabb lesz az egész légkör.


Majd ismét beszélgetünk egy jót, kávézunk, teázunk, nassolunk, és kinyitjuk azokat a lelki kapukat, amelyek az elmúlt évek alatt szép lassan, észrevétlenül bezáródtak.


Majd ismét készítünk néhány fotót, amelyeken az ügyfél már ragyog és imádja, élvezi, hogy a fényképezőgép csak őérte dolgozik.



A foglalkozás végén pedig átnézzük az összes elkészült fotót, hogy lássuk, honnan indultunk és hova jutottunk.


Elcsépelt mondat, de attól elcsépelt, hogy igaz: A szem és arc a lélek tükre! Ha jól vagy, ez látszik az arcodon és a szemeidből. Ha szarul vagy, hát az is látszik.


Egy olyan fotósorozat lesz a kezedben, amit később is bármikor elővehetsz, és a „munka” jótékony hatása, amit a tréning alatt elvégeztünk együtt, nem két napra fog szólni, hanem hosszútávra.


Azért végeztem el egy segítő-támogató iskolát, és szereztem oklevelet, hogy a 25 éves fotós, valamint emberi és saját tapasztalataimat átadhassam egy új, érdekes, és nagyon hatékony saját módszerrel.


Bármilyen fájdalmadat, érzésedet, gátjaidat, blokkjaidat, elakadásodat megoszthatod velem, mert a segítő szakember alappillére, hogy megtartja az ügyfelei titkait. Nem bírál, nem dönti el mi a jó és helyes a számodra, és nem mondja meg, mit tegyél vagy ne tegyél. Ha pedig olyan problémával vagy helyzettel küzdesz, amihez célirányos segítség szükséges, segítek, hogy megtaláld a megfelelő szakembert.



Megvannak a saját módszereim, hogy akár nő, akár férfi esetében néhány órára a megfelelés nélküli énjüket élhessék meg, hogy aztán haza is vigyék magukkal ezt az érzést, és az elkészült fotósorozat mindig ott lesz velük, hogy emlékeztesse őket, az igazi önmagukra.


Miután az ötlet és a módszer, amit az elmúlt hónapok alatt összeállítottam, egyelőre egyedi, nem is fogom megosztani a tréning moduljait. A másik ok pedig az, hogy nincs két egyforma ember, és nincs két egyforma lélek és állapot. Minden egyes ügyfelemhez máshogyan közelítek. Úgy, ahogy azt ő igényli, és a számára kényelmes.


Az önbizalom szavunk is elcsépelté kezd válni, de arra már rájöttem, hogy egészséges önbizalom nélkül, egy idő után eljutunk a falig vagy egy képzeletbeli szakadék szélére.


Többször eljutottam már a falig. Többször rángattam már el magamat a szakadék széléről. Többször ültem már a saját gödröm mélyén. De azt is megtanultam, hogyan kell visszajönni önmagamhoz, és nagyon hálásnak lenni azért a sok tanulásért, amelyben eddigi életem során részem lehetett. Ezeket a dolgokat tudom átadni neked úgy, hogy rád legyen szabva a fototerápiás nap. És úgy menj haza, hogy azt érezd, a magadba fektetett energia, hosszútávon neked fog dolgozni.


Tudod jól, hogy életünk végén az élményeinket és tudásunkat, tapasztalatainkat vihetjük csak magunkkal. Okozz magadnak olyan élményt, amely csak rólad szól. Olyat, ami sok időre feltölt, erőt, hitet és kitartást ad, és sikerélményt, és akár új ajtók vagy új utak felfedezését.


Nyisd ki magad egy kicsit, nézz a világra egy kicsit más szemszögből. Lépj hátra az életedtől három lépést. Ismerd meg magad egy kicsit még jobban.


És láss magadról olyan fotókat, amelyek a kedvenceid lesznek, és ha 10 év múlva előveszed, eszedbe fog jutni annak a fotózásnak minden egyes pillanata. Úgy fog lepörögni elötted, mint egy film. És azt fogod mondani, mennyire jó döntés volt ez a fototerápiás lelki tréning.


Töltsd fel az aksijaidat saját magaddal! Én pedig nagyon szívesen segítek neked ebben!




Kérdésed lenne? Írj nekem bátran!

Az előre egyeztetett időben lévő telefonos vagy online konzultáció: INGYENES!


info@norapicturestudio.hu 

https://www.facebook.com/norapictures

https://www.norapicturestudio.hu/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Michelin csillagos vendég séf a konyhában: Egy felejthetetlen élmény a veszprémi Hotel História Malomkertben

  Egy érdekes és különleges élményt szeretnék veletek megosztani. Egy eddig számomra ismeretlen étterem konyhájában történt, ahol egy rendkívül izgalmas eseménynek lehettünk részesei. A Hotel História Malomkertben rendezett Michelin csillagos vacsorát örökíthettem meg a fényképezőgépemmel a konyhából.   K orábban soha nem kértem meg senkit, hogy engedjen be a konyhájába fotózni. Ezért is tekintettem ezt egy nagyon izgalmas kihívásna k. Először is szeretném megköszönni Zsoltinak, a kedves ismerősömnek, hogy közbenjárt ezért a lehetőségért. Azonban fontos kiemelnem, hogy ez sokkal több volt, mint csupán lehetőség. Ez egy felejthetetlen élmény volt. A konyhafotózás mindig is a szívem csücske volt. Egy étterem konyhája viszont nem játszótér, hanem egy komoly hadszíntér. Természetesen a jó értelemben, hiszen szigorú játékszabályok vannak, amiket mindig be kell tartanom, hogy senkit ne zavarjak. Egy hatalmas konyha nekem olyan, mint Alice csoda országban :) Ami...

Közös pillanatok a természet szívében - Egy barátság kezdete a fotózás varázsában

  Néhány nappal ezelőtt, a kicsit hűvös és borongós időjárás ellenére a természetben fotóztunk. És nem csak fotóztunk, hanem egy nagyon jót beszélgettünk Rozival. Több mint 3 órát töltöttünk együtt egy nagyon szép parkban, ahol eleve sok lehetőség van a fotózásra. Személyesen most találkoztunk először, de egy fotózást megelőző, kellemes online beszélgetésen már kiderült, hogy erősen egy követ fújunk, és az életünk különböző állomásai is hasonlóak. Nem hiszek a véletlenekben, így biztosra veszem, hogy Rozi valami Isteni közbenjárás útján került hozzám, és választott engem, több jelentkező fotós közül. A három együtt töltött óra alatt leginkább beszélgettünk, és leginkább Roziról. Természetes, hogy nem fogom kiadni az életét és a titkait, de ahhoz képest, hogy mennyire embert próbáló dolgokat old meg nap, mint nap huszonévesen, csak felnézni tudok rá, és tanulni tőle. Időnként annyira elvitt a beszélgetés, hogy attól tartottam, nem sok fotóanyagunk lesz a végére. ...

Az Arcok Varázslata: Önismeret és érzelmi tükör 2. rész

  Mindenkinek vannak sajátos szavai, ez ok. De, amikor levágod, hogy egy-egy szót vagy kifejezést  túlságosan sokszor használsz, az egy durva szembesülés, és tanulás. Mondhatom önreflexiónak, mert az. És ettől kezdve figyelsz, hogy kevesebbet használd a megszokott kifejezéseket. Nem kell elhagyni, csak csökkenteni a számukat. Tudatosabb leszel!  Bejönnek helyette más szavak, és máris változtál. Változatosabb a szókincsed, igényesebb a stílusod, de mégis te vagy! Formálódsz, tanulsz, és változtatsz.  És akkor térjünk vissza a fotózáshoz és az arcunkhoz Milliószor elmondtam már, és még fogom is, hogy én az a fotós vagyok, aki tudja milyen érzés, amikor valaki nem szereti, ha fénykép készül róla. Ezért tudom az ügyfeleimet érteni, és jól kezelni.  A gyerekkoromból szinte alig van fotóm, és a felnőtt időszakom sem hemzseg a milliónyi rólam készült fényképtől.  Aztán ezt egyszer csak meguntam, és elkezdtem magamat fotózni. Ok, könnyű nekem, van egy jó ...